2010. június 19., szombat

Ami még mindig él

Mit tesz a frissen végzett orvos-palánta, amikor már a kicsengetésre kapott virágai lassan elhervadtak... a figyelmét meg az államvizsga dolgozat és a rezire való felkészülés eléggé leköti?... Háááát... be kell valljam, hogy nem köti le eléggé! Emlékezik, figyeli a benne növekvő életet, a reményt, ami azokból az ünnepélyes pillanatokból forrásozik mint például az orvosi eskütétel vagy a világi lelkipásztori segítői igérettétel. Igen!
Ezek azok a dolgok, amik friss forrásként adnak a munkához lendületet!


Újabb és újabb képek kerülnek hozzám ezekről az eseményekről. Feltöltöttem néhányat közszemléletre. Hát lásd!

Ünnepélyesen fogadom, hogy azon idõ alatt, míg az orvosi hivatást gyakorlók tagjának vallom magam: életemet az emberiség szolgálatára szentelem; megadom oktatóimnak a nekik járó tiszteletet és hálát; lelkiismerettel és méltósággal gyakorlom hivatásomat, betegeim egészsége lesz számomra az elsõdleges szempont; még a beteg halála után is tiszteletben tartom a reám bízott titkokat; minden erõmmel fenntartom az orvosi hivatás tiszteletét és nemes hagyományait; kollégáimmal testvérként bánok; nem engedem, hogy vallási, nemzetiségi, faji, pártpolitikai vagy társadalmi szempontok eltántoríthassanak a betegeimmel kapcsolatos kötelességeim teljesítésétõl; az emberi életnek a fogamzástól kezdve megadom a legnagyobb tiszteletet; – orvosi tudásomat pedig engem fenyegetõ veszély esetén sem használom az emberiség törvényeivel szemben. Ezeket az ígéreteket ünnepélyesen, szabadon teszem, és becsületemre fogadom.

(Elfogadta az Orvosi Világszövetség II. Közgyûlése, Genf, 1948. szeptember)


Nos, kéremszépen, tessék kihívás! Van amit szem előtt tartani!

És, hogy fokozzam az élvezetet, itt a vasárnapi igérettételünk szövege is:

Én, Rendes Zsófia,
A Marosvásárhelyi Szent Antal minorita templom
és a Marosvásárhelyi Egyetemi és Főiskolai lelkészség
világi lelkipásztori kisegítője
Isten előtti felelősségem tudatában
ünnepélyesen megígérem,
hogy a rám bízott lelkipásztori munkát
lelkiismeretesen végzem.

Mindenben szem előtt tartom
Isten és az Anyaszentegyház törvényeit,
valamint a hívő közösség lelki javát.
Kérem ehhez Urunk, Jézus Krisztus kegyelmét,
a Magyarok Nagyasszonyának,
egyházmegyénk védőszentjének,
Szent Mihály főangyalnak pártfogását,
az Egyház áldását
és a hívek megértő támogatását.

Egy ideig bajban voltam, hogy bárki érthet amit akar a világi lelkipásztori kisegítő fogalma alatt. Hála a jó Istennek vannak erről jó hosszú rendelkezések, hogy mik lehetnek a feladatai, kötelességei egy ilyen személynek. Örömmel vállaltuk valamennyien, és biztosan állítom, hogy valamennyien mindent megteszünk annak érdekében, hogy erőnkhöz mérten életet hozzunk közösségeink életébe, ünnepébe. :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése